Szemölcsök és polipok, ami a különbség

Örökölhettem a vastagbélrákot vagy a végbélrákot? A vastagbéldaganatok többsége nem családi halmozódás talaján jelentkezik. A vastagbélrákos betegek egy kisebb részében lehet egyértelmű öröklődésről beszélni, ám akkor sem közvetlenül a betegség, mint inkább az arra való hajlam örökletes. A vastagbéldaganatok 1 százalékában játszik szerepet egy családilag öröklődő betegség, amelynek neve familiáris adenomatosus polyposis FAP. Jellemzője, hogy a vastagbélben és a végbélben illetve később a vékonybélben is már fiatalkorban polipok adenomák százai jelentkeznek — akár egyszerre több száz elváltozás is lehet a bélrendszerben, amelyek hajlamosak a rosszindulatú elfajulásra.

Komplex Népegészségügyi Szűrések

Gyakorlatilag biztosra vehető, hogy e betegeknél ki fog alakulni a vastagbélrák. A FAP egy úgynevezett autoszomális domináns módon öröklődő kór, ami azt jelenti, hogy megjelenése nem nemhez kötött és már egyetlen hibás gén — az 5.

Ha a családban bebizonyosodik a FAP jelenléte, indokolt a genetikai szűrés és az érintetteknek már gyermekkortól való folyamatos ellenőrzése. A FAP megjelenése genetikailag kódolt, azt nem lehet megelőzni és meggyógyítani sem.

Rendszeres szakorvosi kontroll — endoszkópos tükrözéses vizsgálatok és az elfajuló elváltozások rendszeres eltávolítása — indokolt. Felmerülhet a vastagbél és végbél teljes sebészi eltávolítása colectomia is, ami viszont egy heroikus operáció, s az életminőséget jelentősen ronthatja — persze ez a megelőzési lehetőség híján kialakuló rákra is igaz, így minden esetben az adott élethelyzetet és leleteket értékelő, a kockázatokat felmérő döntés szükséges.

A vastagbéldaganatok további mintegy 5 százalékában szintén felfedezhető genetikai meghatározottság: ez a nem polipózis talaján kialakuló, örökletes vastagbélrák hereditary nonpolyposis colorectal cancer, HNPCC vagy Lynch-szindróma.

Ami a különbség, hogy a vastagbélrák az átlagosnál fiatalabb életkorban — 30 és 50 év között — alakul ki. A leggyakoribb Lynch-szindróma mellett más, ritkább genetikai hibákról is ismert, hogy vastagbélrákot okozhatnak.

A Lynch-szindróma más daganatos betegséget is kiválthat. A krónikus gyulladásos bélbetegségekben colitis ulcerosa, Crohn-betegség szenvedőknél gyakoribb a kolorektális daganat kialakulása.

1. Hónapok óta elhúzódó székrekedésem van.
2. Parazitaellenes szerek vény nélkül kaphatók
3. Jelentése giardiasis a malayalamban
4. Amőb paraziták és hátfájás
5. Polip: biztosan jóindulatú daganatok? - EgészségKalauz
6. Octopoda – Wikipédia
7. Tyúkszem, szemölcs vagy valami más? - HáziPatika
8. Szemölcs - Nőgyógyászati betegségek

A betegség családi halmozódásának nemcsak genetikai okai lehetnek, hanem a hasonló környezeti ártalmaknak való kitettség, az életmódban, a táplálkozási szokásokban való hasonlóság is szerepet vastagbélrák típusa abban, hogy ha közeli vérrokonok között gyakrabban jelenik meg a betegség. Miközben a vastagbélrák szűrését általában 50 év felett javasolják, akinél megjelent a betegség, közeli hozzátartozóit érdemes arra biztatnia, hogy már 40 év felett keressék fel a gasztroenterológiát a szűrés érdekében.

Én tehetek a vastagbélrákról? Az életmódom miatt lettem beteg?

Szemölcsök és polipok egészségtelen táplálkozás, s az ebből is eredő elhízás növeli a kockázatot, míg a fizikai aktivitás csökkenti. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki vastagbélrákos lesz, akinek túlsúlya van vagy aki keveset mozog, viszont ezen emberek között gyakoribb a betegség megjelenése.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a fizikai aktivitás gyorsítja a bélműködést is, ezáltal a salakanyagok hamarabb távoznak, kevesebb ideig tudják károsítani a tápcsatornát. Ezzel szemben, akik bármilyen okból kifolyólag inaktívak szemölcsök és polipok ülő életmódot folytatnak, azoknál a lehetségesnél lassabb ez a folyamat, s a rákkeltő anyagok több időt töltenek a bélrendszerben.

E fizikai összefüggés mellett a mozgásnak a hormonrendszerre, a gyulladásos folyamatokra, az inzulinszintre vagy az epesav elválasztásra gyakorolt hatásán keresztül is vélelmezik a védő hatását. Kimutatták, hogy a zöldséget és más rostos élelmiszereket rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztóknál kisebb a betegség valószínűsége, míg az inkább a vörös húsokat, zsíros ételeket, grillezett húsokat fogyasztóknál nagyobb ez is állhat összefüggésben azzal is, hogy a rostos ételek nemcsak kevesebb rákkeltő anyagot tartalmaznak, hanem gyorsabban át is haladnak a bélrendszeren.

A dohányzás és a vastagbélrák között nem tisztázott olyan egyértelmű ok-okozati összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák vagy a cigarettázás és a fej-nyaki daganatok között. Ugyanakkor a füstöléssel a szervezetbe hosszú éveken át adagolt méreganyagok mégiscsak növelhetik a kockázatot, ahogyan a rendszeres alkoholfogyasztás is valószínűleg növeli a rizikót.

Az életmód tehát az egyik legfontosabb rizikótényező a vastagbéldaganat kialakulásában. Ugyanakkor egyetlen rosszindulatú daganatos betegség sem vezethető vissza egyetlen kiváltó szemölcsök és polipok. Gyerekeimnek, unokáimnak átadhattam a hajlamot a vastagbélrákra? A vastagbéldaganatok egy része örökölhető, ugyanakkor a kialakuló betegségnek csak kisebb hányadában — húsz beteg közül egynél — lehetünk bizonyosak abban, hogy a kórt öröklött génhiba okozta. Ezek közül a leggyakoribb a Lynch-szindrómaként ismert örökletes vastagbélrák szindróma hereditary nonpolyposis colorectal cancer, HNPCC.

Önmagában egy felfedezett vastagbélrákról vagy végbélrákról a szövettani képe alapján nem szemölcsök és ami a különbség megmondani, hogy az öröklött típusba tartozik-e vagy sem. Ezt nem is vizsgálják a patológián, mivel az adott beteg kezelése ami a különbség nincs jelentősége.

Amit a legfontosabb jóindulatú tumorokról tudni kell

Ha a közeli rokonságban több embernél is előfordult vastagbél- vagy végbélrák, érdemes lehet genetikai tanácsadáson részt venni, ahol a családi kórelőzményt feltérképezve megerősíthető vagy elvethető az öröklődés gyanúja, s hogy lehet-e létjogosultsága további molekuláris diagnosztikai vizsgálatok elvégzésének. Célzott genetikai vizsgálatoktól függetlenül él az ajánlás: míg alapesetben 50 év a korhatár, amely felett indokolt panaszmentes állapotban is a vastagbélszűrés elvégzése, az Ön betegsége nyomán gyermekeinek már 40 éves koruk felett ajánlott vastagbél-szűrővizsgálaton részt venni.

Ugyanis nemcsak konkrétan a Lynch-szindróma örökölhető, hanem számos olyan hajlamosító tényező is, ami nem biztos, hogy betegséget okoz, de növeli annak kockázatát. Egyértelműbb a vastagbélrák örökölhetősége, ha Önnél familiáris adenomatosus polyposis FAP talaján alakult ki a vastagbélrák, azaz a vastagbélben, végbélben, esetleg a vékonybélben is polipok százai találhatók meg, amelyek csaknem teljesen beborítják a bélfalat. Ez egy dominánsan öröklődő betegség, amely miatt már gyerekkorban megjelennek a polipok a bélrendszerben, amelyekből igen nagy valószínűséggel rosszindulatú daganat alakulhat ki.

Mik azok a vastagbélpolipok és miért alakulnak ki ami a különbség a vastagbélben? A vastagbelet nyálkahártya borítja, amely szemölcsök és polipok osztódó sejtekből áll, s folyamatosan megújul: az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a nyálkahártyán kinövések keletkeznek. Ezek a növedékek rendellenes szövetszaporulatok, ezért kórosnak tekinthetők, ám döntő többségükben csak helyben növekednek, tehát nem szűrik be a környezetüket és nem hajlamosak terjedésre, ezért jóindulatú daganatoknak tekinthetők.

Problémát alapesetben akkor okozhatnak, ha túl nagyra nőnek, s beszűkítik a belet. A polip egyébként nem egy pontos meghatározás az elváltozásokra, hanem olyan gyűjtőfogalom, amelyet több típusú nyálkahártya-elváltozás jelölésére is használnak.

Polip: biztosan jóindulatú daganatok?

Becslések szerint 50 éves korban az emberek 20 százalékának, 80 éves korban az emberek mintegy felének vannak polipok a vastagbelében. Az esetek nagyon kis arányát adó, bizonyítottan örökletes betegségeket familiáris poliposis, FAP leszámítva csak vélelmezések vannak arra vonatkozóan mi váltja ki a polipok megjelenését.

Korábban feltételeztek kórokozókat, fertőzést a háttérben, ám ez nem bizonyosodott be. Genetikai hajlam mellett leginkább a vastagbél nyálkahártyáját évtizedeken át érintő, az életmódból, az étrendből is adódó károsodásokat vélelmeznek. Mivel az összefüggés fennáll a túl kevés rostfogyasztás, a túl sok vöröshúsfogyasztás, az elhízás, a mozgásszegény ülő életmód és a vastagbéldaganatok kockázata között, ugyanezek a tényezők a rákmegelőző állapotnak tekinthető polipok kialakulásában is szerepet játszhatnak.

Természetesen nem lesz minden polipból daganat, e növedékeknek is több típusa ismert. Alakjukat tekintve lehetnek nyéllel vagy közvetlenül a bélfalhoz kapcsolódók, hasonlíthatnak szemölcshöz, felvehetnek gombaszerű alakzatot is.

Orvos válaszol

Panaszt ritkán okoznak a polipok, de mivel egy részük hajlamos a rosszindulatú elfajulásra, javasolt az eltávolításuk: ezt vastagbéltükrözés során általában rögtön meg is lehet tenni, s ezzel kiiktatni ezt a potenciális kockázati tényezőt.

Saját példájuk nyomán a vastagbéldaganattal már szembesült betegek is tehetnek azért, hogy ösztönözzék 50 évet betöltött ismerőseiket, barátaikat, családtagjaikat: ne halogassák a vizsgálatot, vegyenek részt vastagbéltükrözésen és szabaduljanak meg idejében az esetleges bélpolipjaiktól.

Mi a különbség a vastagbél jóindulatú és rosszindulatú elváltozásai között? Nem minden vastagbélben észlelhető elváltozás rosszindulatú. Azt, hogy egy daganat jóindulatú benignus vagy rosszindulatú malignusaz elváltozás szövettani jellemzői, az elváltozást alkotó sejtek szaporodásának és növekedésének módja határozza meg.

A jóindulatú elváltozások rendszerint lassan növekednek, nem terjednek szét a szervezetben, nem képeznek áttéteket. A növekedéssel panaszt ugyan okozhatnak, s lehetnek szövődményeik is például nyomhatnak idegeket, vérezhetnek, akadályt képezhetnek a bélbenám általában nem igényelnek kezelést, hosszú távon együtt lehet velük élni, illetve ha szükséges, akkor eltávolíthatók, gyógyíthatók. A bélben a jóindulatú elváltozások polipok kontrollálása, s indokolt esetben eltávolítása szükséges, mert ezen kinövések egyes típusai szemölcsök és polipok rosszindulatú daganattá fajulhatnak.

Egy daganat rosszindulatúsága abban rejlik, hogy a helyi növekedésen túl a tumor agresszív terjedésre képes: beszűri infiltrálja a környezetét, betör a véráramba, a nyirokkeringésbe, szét tud szóródni a szervezetben, s végzetes szövődményeket okoz. Fertőzhet a vastagbélrák vagy a végbélrák? A vastagbélrák és végbélrák nem fertőző betegség: sem cseppfertőzéssel, sem érintéssel, sem szexuális úton nem lehet sem a betegséget, sem az arra való hajlamot, sem egyetlen olyan kórokozót sem elkapni, amely növelné a kolorektális rák kockázatát.

Bár nem a vastagbélrákkal összefüggésben, de a fertőzések és a rák kapcsolata nem légből kapott: több rosszindulatú daganatos betegség ismert, amelynek hátterében azonosítható kórokozó, vírus vagy baktérium. A hosszan fennálló hepatitis B és C vírusok a máj göbös átalakulását májcirrózis okozhatnak, ezzel jelentősen növelve a májrák kockázatát. A Helicobacter pylory baktérium a gyomorfekélyek, azok talaján pedig a gyomorrák, illetve a gyomorban kialakuló limfóma képződéséhez járulhat hozzá.

Jelentősebb, mert sok embert érint a szexuális úton terjedni képes humán papilloma vírus, amelynek kockázatos vírustörzsei több rosszindulatú daganattal is összefüggésbe hozhatók.

A méhnyakrákos eseteknek csaknem mindegyikénél kimutatható a HPV jelenléte, a fej-nyaki daganatok, hüvely- és péniszdaganatok egy részénél is a HPV vírus lehet a rák a bikabika neve kiváltója. A végbélnyílás rendkívül ritka daganatainál ánuszdaganatok is szerepe lehet a HPV vírusfertőzésnek — fontos leszögezni azonban: a végbélnyílás daganata nem azonos a végbélrákkal.

Még az itt ismertetett rákkeltő karcinogén fertőzésekre is igaz ugyanakkor, hogy önmagában a fertőzés nem képes rákot kiváltani, ahhoz egyéb ami a különbség tényezők — legyengült immunrendszer vagy májrák esetében általában az alkoholfogyasztás — együttállása is szükséges.

Csökkenthető lett volna a vastagbélrák vagy a végbélrák kialakulásának rizikója? Az esetek egy jelentős részében a vastagbélrák vagy végbélrák kialakulása megelőzhető. Ennek egyik kulcsa az ismert kockázati faktoroknak a hosszú távon való csökkentése, másik pedig a rendszeres szűrővizsgálat. Genetikai adottságainkon, öröklött hajlamainkon nem tudunk változtatni, viszont a daganatok kialakulása — különösen vastagbélrák és végbélrák esetén — jelentős részben életmódbeli tényezőkön múlik.

A kolorektális daganatoknak csak néhány százaléka bizonyítottan örökletes, a megbetegedések több mint 90 százalékában az évtizedek alatt a szervezetet ért hatások játszanak közre abban, hogy kialakul a rák. Csökkenthető a vastagbélrák rizikója az egészséges testsúly megtartásával, a túlsúly elkerülésével. A kövérség ugyanis a testsúly növekedése mellett negatívan hat az anyagcsere-folyamatokra és a hormonháztartásra is, amelyek közvetve több betegség kockázatát is növelik.

Ugyancsak mérsékli a kockázatot a sok zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a rostokban gazdag táplálkozás, a vörös húsok arányának csökkentése, a túlzott alkoholfogyasztás kerülése. Védőfaktort jelent a rendszeres testmozgás, a fizikai aktivitás.

Tyúkszem, szemölcs vagy valami más?

Világszerte több vizsgálat kutatta egyes vitaminok, gyógyszerek, ásványi anyagok, nyomelemek szerepét a megelőzésben.

Egyértelmű ajánlás még nem született, de a kutatási eredmények az szemölcsök és polipok mutatnak, hogy a kalciumnak és a kalcium-anyagcsere egyensúlyának fenntartásában szerepet játszó D-vitaminnak védőhatása lehet. A gyógyszerek közül egyes hormonpótló kezeléseknél és nem-szteroid gyulladáscsökkentőknél tapasztalták, hogy azok hosszú távú szedése csökkentheti a kolorektális rák kockázatát — ezek hosszú távú alkalmazásával viszont más súlyos betegségek kockázatát növelnék, ezért egészséges embereknek nem javasolt a csupán általános, megelőzés célú, folyamatos gyógyszerszedés.

A rizikócsökkentés legfontosabb eszköze a vastagbélszűrés. Mivel a vastagbélrák és végbélrák az esetek jelentős részében már évek óta a bélben lévő polipokból alakul ki, a betegek többségénél  lenne idő a rákmegelőző állapotnak tekinthető gyanús polipok felkutatására és eltávolítására, egyben a vastagbélrák megelőzésére. Ehhez az kellene, hogy az