Fertőtlenítés és megsemmisítés

Ételek esetén[ szerkesztés ] Az első sterilezéssel kapcsolatos törekvéseket Nicolas Appert valósította meg. A mai napig használjuk az általa kifejlesztett sterilezési eljárást, a befőzést. Emiatt a "befőzés atyja" elnevezést is kiérdemelte.

BorózzVelünkIKU-san! - Mikrobiológiai laborfoglalkozás

Párizsban és között cukrászként és séfként dolgozott. Sikeresen hozott létre befőtteket sterilezett termékeket levesekből, fertőtlenítés és megsemmisítés eredetű főzelékekből, gyümölcsökből. Az ételeket kis üvegekbe dunsztos üveg tette, amelyeket lezárta parafa dugóval és viasszal biztosította a teljes vízzáró réteget a dugó mellett körben. A befőzés csupán egy kibővítése a normál főzésnek, amely segít a táplálékban található kórokozó és normál esetben nem patogén baktériumok számának csökkentésében.

Összefoglalva segít az ételmérgezés megakadályozásában hosszabban tárolt étel fogyasztása esetén, vagyis az ételfajták tartósításában nagyon papillómák veszélye mindennapi gyakorlat. Ebben az esetben a hosszabb ideig tartó magas hőmérséklet hatásáról beszélhetünk, míg más esetekben ionizáló sugárzással [8] vagy nagy nyomáson való kezelésről High Pressure Processing.

Az egészségügy és az ápolás általános alapelvei | Digitális Tankönyvtár

Mindez igaz a parenterális gyógyszerekre is. A magas hőmérséklet alkalmazása sterilezésre már az Ókori Rómában bevett gyakorlat volt, de ez jobbára eltűnt a Középkorraami a sebészi beavatkozás utáni elhalálozások szignifikáns emelkedéséhez vezetett.

Az antiszeptikus sebészet úttörője Joseph Lister volt. Ő támogatta a sterilitás gondolatát a Glasgow-i Királyi Kórházban. Lister sikeresen vezette be a fenol alkalmazását az eszközök sterilezésében és a seb fertőtlenítésében, ami hozzájárult a műtét utáni fertőzések lecsökkenéséhez és sokkal biztonságosabbá tette magát a műtétet is a páciensnek és magának az orvosnak is.

Magyar vonatkozása is van a sterilitás megalapozásának a történelemben. Semmelweis Ignácakit az anyák megmentőjeként is ismerhetünk, tette kötelezővé a klórvizes klórmész -oldatos kézmosást a Szent Rókus Kórház szülészeti osztályán.

Fertőtlenítés kezdődik

Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. A bábák nem végeztek boncolást, így a vérmérgezés eme speciális fajtája harmadannyi esetben fordult elő a szegényebbeket kiszolgáló II. Steril tehát az az anyag, amelyben élő vagy életképes mikroorganizmus nincs. Baktériumokat károsító módszerek[ szerkesztés ] Bakteriosztatikus hatás[ szerkesztés ] A bakteriosztatikus hatás nem pusztítja el a mikroorganizmusokatcsupán szaporodásukat gátolja.

Ezért a hatás megszűnte után ismét megindul a szaporodásuk. Sok esetben a szervezet számára már ez a hatás is elegendő ahhoz, hogy a védekező mechanizmusok kiküszöböljék a fertőző ágenst.

Nyomtatás A jövőre hatályba lépő új uniós adatvédelmi szabályok miatt a magyarországi vállalatok egyik legnagyobb problémájává válhat, hogy miként tudják leselejtezni régi adathordozóikat úgy, hogy a rendelkezéseknek mindenben megfeleljenek. A kérdésre a jegyzőkönyvezett fertőtlenítés kínálhat megoldást. Ma még kevés vállalkozás adminisztrálja, ha leselejtez egy adathordozót, de erre hamarosan rendelet kötelezhet minden céget.

A hosszan tartó bakteriosztatikus hatás a mikroba elpusztulásához vezet. Baktericid hatás[ szerkesztés ] A baktericid hatás a mikroba elpusztítását jelenti. Éppen ezért például a gyógyszerkészítmények sterilezésénél nem mindegy, hogy az adott készítmény mennyi mikroorganizmust tartalmaz. Sterilizáló fizikai módszerek[ szerkesztés ] Mechanikus hatások[ szerkesztés ] A nyomás alkalmazása elhanyagolható, mivel a mikrorganizmusok igen ellenállók a külső nyomással szemben, elméletileg azonban 10 MPa nyomáson a baktériumsejtfal felreped, így a baktérium elpusztul.

Sterilezés – Wikipédia

Különböző sejtek feltárásánál, baktérium-kivonatok készítésénél alkalmazzák a fagyasztást és az olvasztást egymás után többször váltakozva — a képződő jégkristályok okozzák a károsodást —, illetve ultrahanggal való kezelést vagy jelentős nyíróerőket keltve — eldörzsölés, üveggyöngyök alkalmazása — roncsolják a sejteket. Ezek a módszerek nehézségük miatt inkább csak speciális célokra terjedtek el. Folyékony közegben a baktériumok fagyasztás során szétesnek, de a károsodás csak csökkenti a csíraszámot, nem eredményez teljes csíramentességet.

A melegre azonban a mikrobák vegetatív alakjai kivétel nélkül érzékenyek nukleinsav károsodikígy a fertőtlenítés és megsemmisítés hőfokon elpusztulnak apoptózis indukció. A hőhatáson alapuló eljárások könnyen megvalósíthatók, jól szabályozhatók és a hő az anyagokba jól penetrál, ezért a hővel való sterilezés a leggyakrabban alkalmazott sterilezési eljárás.

A legegyszerűbb sterilezési módszer a nyílt láng használata. Az ily módon történő sterilezés csak abban az esetben használható, ha a csírátlanítandó tárgy a lánggal közvetlenül érintkezve nem károsodik. Sürgős esetben — életmentés céljából — a különböző fémeszközök szike, kés nyílt lángon áthúzva sterilezhetők.

Égetéssel történik a műtétek során keletkezett hulladékok, kötszerek, fertőtlenítés és megsemmisítés laboratóriumi veszélyes hulladék és az elhullott kísérleti állatok megsemmisítése is.

Miért a Blancco minősített adattörlés?

Tehát a leghatásosabb módszere a zárt térben hevített túlnyomásos vízgőzben történő sterilezés alacsonyabb hőmérsékleten és rövidebb ideig, mint a száraz hő. A H2O molekulák kinetikus energiája hatásosan bontja fel a fehérjék konformációját fenntartó kötéseket, ezért a mikrobiális fehérjék már alacsony hőmérsékleten irreverzibilisen denaturálódnak.

Kivételt képeznek a Staphylococcus aureus és az Enterococcus faecalisamelyek elpusztításához több idő, legalább 60 perc szükséges. A forrásban lévő víz hőfoka normál légköri nyomáson a  °C-ot nem haladja meg, ezen a hőmérsékleten különösen ellenálló spórák és hepatitis B vírus nem pusztulnak el, így ettől sterilizáló hatás nem várható.

Az anyagot 65 °C-on 30 percig vagy 85 °C-on 5 percig vetjük alá hőhatásnak.

Az alacsonyabb hőmérsékleten az érzékenyebb mikroorganizmusok elpusztulnak, a maradék csíraszám szignifikánsan csökken, az anyag hőérzékeny összetevői nem fertőtlenítés és megsemmisítés károsodást. Elsősorban élelmiszerek tej, tejtermékek, gyümölcslevek, sör rövidtávú tartósítására fertőtlenítés és megsemmisítés.

Tyndallozás[ szerkesztés ] Frakcionált sterilezés, melynek során az anyagot 30 percre 85 °C-ra melegítik, majd lehűtve termosztátba helyezik. Ezt az eljárást váltakoztatva többször ismétlik.

Ózonos vízfertőtlenítés A medencevíz megfelelő minőségének biztosítására számos egyéb megoldás is alkalmazható. Általában ezek elterjedését a beruházás vagy az üzemeltetés magas költségei, és sokszor a nem kielégítő fertőtlenítési hatékonyság korlátozza. Fertőtlenítés ózonnal. A légköri ózon O3 a sztratoszférában a napfény UV sugarainak hatására keletkezik a levegő oxigénjéből.

A magas hőmérsékleten a baktériumok vegetatív alakjai elpusztulnak, de a spórák életképesek maradnak. A 37 °C-os inkubálás során az esetleg maradt spórákból vegetatív formák fejlődhetnek ki, ezeket az ismételt hőhatás elpusztítja. Hőérzékeny összetételű táptalajok sterilezéséhez használják.

A hatása elsősorban a sejtek víztartalmának csökkentésén és az ezt követő oxidáción alapul. A hőlég-sterilizátorokban fém szekrény a levegőt valamilyen hőforrás melegíti. A sterilezés a következő paraméterek mellett végezhető el: 1. Itt elsősorban üvegáruk, porok, olajok, zselék sterilezhetők. A belső hőmérsékletet hőmérővel ellenőrizhetjük, valamint a munkatérbe helyezett hőérzékeny indikátorcsíkkal. A sterilizálás a leghatásosabb módszere a túlnyomásonalkalmazott telített vízgőz.

Erre a célra szolgáló eszköz az autokláv. Van egyköpenyes és kétköpenyes autokláv. Az egyköpenyesben a munkatérben történik a víz melegítése, a kétköpenyesben az autokláv külső és belső fala közötti térben, a munkatérbe csak a megfelelő hőmérsékletű gőz áramlik.

Sterilezés

Az autoklávban a nyomás növelésével együtt növekszik a hőmérséklet is. Az alkalmazható paraméterek a következők: 1. Az autoklávban sterilezhetők ruhaneműk és hő-rezisztens gyógyszer-készítmények is, illetve minden olyan anyag, amelyet nem károsít a viszonylag magas hőmérséklet.

Hőérzékeny eszközök, például az endoszkópok csíramentesítésére szubatmoszférikus nyomáson formaldehiddel kombinált alacsony hőmérsékletű vízgőzt lehet alkalmazni.

Az autokláv működése csak akkor megbízható, ha nincs levegőmaradék a sterilező térben és minden mechanikus részét, elsősorban a hőszabályzó és nyomásérzékelő rendszereket rendszeresen ellenőrzik. A sterilezési idő attól a pillanattól számít, amikor a sterilező tér minden pontja elérte a kívánt hőmérsékletet. Az autoklávok ellenőrzésére kémiai és biológiai indikátorokat használnak.

A kémiai indikátorok a megfelelő hőmérséklet elérése és megkívánt hatásos időtartam után irreverzibilisen elszíneződik. A biológiai indikátorok meghatározott mikroorganizmusokból álló standardizált készítmények. Az autokláv lefutása után mintát kell venni egyes területeiről, amit aztán táptalajra kell oltani majd inkubálni.

Így ellenőrizhető az autokláv állandó állapota. A pyrogénnel szennyezett készítmények alkalmazásukkor lázat okozhatnak.

Ma már rendelkezésre állnak olyan módszerek, amelyek alkalmasak a bakteriális LPS eltávolítására, ezek viszont nagyon költségesek, ezért általánosságban nem terjedtek el. Ezt a hátrányt küszöböli ki a szűrés. Ez tehát a mikroorganizmusok méretbeli különbségén alapuló elválasztás.

BorózzVelünkIKU-san! - Mikrobiológiai laborfoglalkozás

Ugyancsak szűrést lehet alkalmazni fertőtlenítés és megsemmisítés anyagok csíramentesítésére is. Az oldatot a kiszűrendő mikroorganizmusnál szűkebb pórusátmérőjű szűrűn, úgynevezett baktériumszűrőn kell átszűrni. A kis 0,1 - 0,45 μm pórusméret miatt a szűréshez nagy nyomáskülönbségre van szükség a szűrendő oldat és a szűrlet között. Ennek elérésére vagy túlnyomást alkalmaznak a szűrőre, vagy a szűrlet felől vákuumot hoznak létre.

• fertőtlenítés - Traduction française – Linguee
• Fertőtlenítés — a fertőző betegségek terjedésének egyik ellenszere By: semmelweismuseum
• Fertőtlenítés – a fertőző betegségek terjedésének egyik ellenszere - A járványok világa

A baktériumszűrőn áthatolnak a sejtfal nélküli, ezért állandó alakkal nem rendelkező mikroorganizmusok mycoplasmákrickettsiákvalamint a vírusok. Működése részben a mikroorganizmusok adszorpciójánrészben mechanikus szitahatáson alapul. Mikroorganizmusok eltávolítására korábban Seitz-féle azbeszt- és üvegszűrőt vagy karbonszűrőt alkalmaztak Berkefeld-féle kovaszűrő, Chamberland-féle porcelánszűrő.

Ezek az adszorpciós hatáson alapuló típusba tartozó szűrők, amelyek tisztítás után újra sterilezhetők, többször használhatók. Mechanikus szűrőrétegekről kavicsok, homok is beszélhetünk. Manapság viszont nitrocellulóz- illetve műanyagszűrőket alkalmaznak Elford-féle gradokolszűrő. Ezek a szitahatáson alapuló szűrők típusba tartoznak, amelyek nem változtatják meg a szűrendő oldatok összetételét. Ilyen eljárással sterilezik az infúziós oldatokat és a táptalajok hőérzékeny összetevőit is, mert ezek hőkezelés során a bennük esetlegesen meglévő Gram-negatív baktériumok szétesésekor endotoxinokkal szennyeződnének.

Az ebből adódó pyrogén szennyeződés elkerülésére választandó a szűréssel történő csíramentesítés. A Fertőtlenítés és megsemmisítés szűrő alapja, hogy rendezetlenül helyezkednek el benne a rostszálak, ezért képes megszűrni a levegőt olyan hatékonyan. Az ultrahangozás baktériumsejtek szétesését eredményező hatása az élő csíraszám jelentős csökkenését is eredményezi. Az elektromágneses sugárzások energiáját a sugárzás hullámhossza szabja meg.

Az elnyelt fertőtlenítés és megsemmisítés hatására az atomokról elektron válik le ionizáció vagy magasabb energiájú állapotba kerülnek gerjesztés. Gyakorlati okokból az elektromágneses sugárzást hasznosítjuk. A nagy energiájú és így nagy áthatolóképességű gamma-sugárzás alkalmazható biztonsággal, melyet 60Co-izotóppal nyernek. Az ionizáló sugárzás hatására a vízből hidroxid ionok és szabad hidrogéngyök is keletkezhet.

Az oxigén jelenléte növeli a besugárzás fertőtlenítés és megsemmisítés. Ez annak köszönhető, hogy az oxigén és a sugárzás következtében keletkezett szabad gyökok reakciója H2O2 és szerves peroxidok keletkezéséhez vezet. Elsősorban az egyszer használatos orvosi eszközök sterilezésére használatos, lezárt rendszerben alkalmazható. Az ionizáló sugárzások nem mindig eredményezik az elölt baktériumok fizikai dezintegrálását a kenetben esetleg hamis pozitív eredményt adhat a műanyag felületéről készített Gram-festés során.

Ultraibolya sugárzás [ szerkesztés ] Kis áthatolóképessége ellenére is igen hasznos a mikrobák elpusztítására, mivel azok nukleinsavai abszorbeálják a ,4 nm hullámhossz a DNS abszorpciós maximumaés a citozin esetében fotohidratációt a citozin egyik kettős kötésének felszakadásátfotodimerizációt okoz timin és uracil esetén.

A gyógyszerészi és az orvosi gyakorlatban elterjedt germicid lámpák alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy a sugárzásnak csak igen kicsi az áthatolóképessége, hatása a távolsággal négyzetes arányban csökken, és a légterek csíramentesítésénél mindig maradhatnak olyan, a sugárzás számára nem elérhető területek, ahol a mikroorganizmusok életben maradnak.

Sterilizáló kémiai módszerek[ szerkesztés ] Gázsterilezés[ szerkesztés ] Számos anyag, elsősorban a műanyagok és optikai lencsék károsodnak az autoklávozás során.

A korábban alkalmazott formaldehid gőzök, és glikolszármazékok mellett ma már β-propiolaktonos β-propiolakton-alkiláló hatás gázsterilező módszer használatos. Alkiláló hatása miatt mind a mikrobiális proteinekmind pedig a nukleinsavak károsításával a mikrobák pusztulását okozzák. Régebben elterjedt volt az etilén-oxid is, de kimutatták a mutagén és karcinogén hatását, még hosszabb idejű szellőztetés után is.