Hasonló színű pók, A műemlékvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet a gyergyószentmiklósi városháza

Az ember gyanútlanul csattog mezítláb a konyha irányába, hogy frissítő után nézzen. Lassan kinyitja a hűtőajtót, majd a kiszűrődő fényben valami megmozdul a konyhakövön. Egy hatalmas test és nyolc, fürgén szaladó láb hosszú árnyéka kúszik végig a padlón, s bizony erre legtöbbünket egy pillanat alatt elönti a hideg veríték.

A szubtrópusi és trópusi országok lakásaiban gyakori vendégek az óriásira növő, veszélytelen vadászpókok Heteropoda spp. Többségében ezek a fajok az ún. Forrás: Ujvári Zsolt Tajvan, Lienhuachih, A szubtrópusi, trópusi régiók embereit nem igazán lepi meg egy, a fentihez hasonló jelenet, hiszen náluk egész évben hétköznapi vendégek a majd tenyérnyi vadászpókok Sparassidaesőt, néha madárpókok Theraphosidae is, s jól tudják, hogy ezek a legritkább esetben marnak, azonban távol tartják az olyan hívatlan vendégeket, mint a csótányokat.

Óriás pókok a lakásban, avagy "magyar madárpókok" – legenda és valóság | National Geographic

Mi azonban Magyarországon egyáltalán nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy centiméteres lábfesztávolságú, ijesztően gyors pókokkal találkozzunk rendszeresen takarított, makulátlan portáinkon. Márpedig augusztusban és szeptemberben könnyen előfordulhat, hogy a ház körül, kertjeinkben, pincéinkben, vízóraaknákban élő óriások előmerészkednek rejtekükből, s vándorútra indulván betévednek a nyitott ajtókon és ablakokon, akár a szúnyogháló szűk résein át is.

Alapvetően kétféleképpen reagálnak erre az emberek: van, aki egy dobozba tereli e lényeket, majd visszaengedi őket a kertbe, másokon eluralkodik a pánik, s bizony, olykor csattan az újság vagy a strandpapucs. Manapság azonban egyre többen válnak kíváncsivá, s érdeklődnek különböző, főleg internetes fórumokon a lakásban talált pókok kiléte felől, elsősorban amiatt, hogy jelent-e az állat bármiféle veszélyt családjukra.

A karolópók halálos ölelése

Ráadásul egyre gyakrabban olvasunk olyan internetes cikkeket, amelyek külföldről, különféle árucikkekkel behurcolt, hatalmas pókokról írnak. Az internetes fórumoknak és gyorshíreknek azonban megvan a maguk hátránya is: sokszor önjelölt szakértők nyilatkoznak tévesen, sőt, pánikkeltően egy adott állatról, s az efféle hatásvadász írások, kommentek futótűz-szerűen járják be a világhálót, pillanatok alatt bekerülve a köztudatba.

A releváns szakemberek által írt valós, szárazabb, prózaibb tartalmakat sokkal kevesebb figyelem övezi, hiszen azokból hiányzik a szenzáció. Így az emberek egy óriási pók láttán — a hazai élőlényeket nem, vagy csupán alig ismerve — előszeretettel gondolnak arra, hogy egy Dél-Amerikából vagy Ázsiából, banános ládában behurcolt példány tévedt be hozzájuk a közeli szupermarketből.

Egy másik kérdés, hogy mely pókok számítanak nagynak, esetleg óriásinak. Vonakodva ismerjük be, de kicsit olyan ez, mint a horgászat: a látott példány sokszor meg sem közelíti azt a méretet, amekkorának becsültük.

Bizony, a meglepettség, a félelem, esetleg az eluralkodó szorongás felnagyítja számunkra ezeket a lényeket, így válnak például a 2 cm testhosszú, 5 cm lábfesztávolságú réti farkaspókok Hogna radiata tenyérnyi szörnyetegekké. Ha bizonyítani szeretnénk igazunkat, hogy a látott pók valóban akkora, mint amekkorának becsültük, legjobb, hasonló színű pók mellé helyezünk egy mérőszalagot vagy pénzérmét — bár azok számára, akik rettegnek tőlük, ez teljesen érthetően óriási kihívás, akárcsak egy közeli felvétel elkészítése.

Azt azonban viszonylag kevesen tudják, papillomavírusos tojáskezelés a farkaspókok egy igen-igen népes család — világszerte mintegyde hazánkban is több, mint 60 fajuk fordul elő —, s közöttük nem csupán nagy, hanem egészen apró méretű fajokat is találunk. Ide tartoznak az üreglakó, óriási méretű cselőpókok, és a kora tavasztól késő őszig vízpartjainkon, erdeinkben, rétjeinken tömegesen szaladgáló Pardosa fajok is.

TUDOMÁNYPLÁZA

Tehát, ha azt mondjuk egy állatra, hogy farkaspók, azzal nem egy konkrét fajt, hanem egy fajgazdag családot jelölünk meg. A torokrák hpv tünetei egészen apró farkaspók, egy Pardosa faj nősténye cipeli fonószemölcseihez tapasztott petezsákját.

Forrás: Ujvári Zsolt Békásmegyer, De honnan ismerjük fel könnyűszerrel a farkapókokat? Mint a legtöbb pók esetében, a szemek elhelyezkedése az egyik legárulkodóbb családbélyeg: farkaspókokon a nagy méretű, központi szempár alatt egy sorban négy apróbb szem, illetve a központi szempár mögött, az előtest elülső oldalain egy további szempár helyezkedik el. Legtöbbször azonban nincs lehetőségünk, vagy épp nem vágyunk arra, hogy olyan közelről szemléljük a pókokat, ahonnan már kirajzolódnak apró szemeik.

Ám a farkaspók nőstények szaporodási időszakukban már messziről is felismerhetők. Aktív vadászok, hálót zsákmányszerzés céljából nem készítenek, s azon kevesek közé tartoznak, amelyek peterakás után sem állnak meg, és nem is hagyják magára a petéket tartalmazó zsákocskát, a kokont. A nőstények ezért a petezsákot mindenhová magukkal cipelik az utótestük végén található fonószemölcseikhez rögzítve. A gömb alakú kokon egyes fajoknál fehér színű, más, kisebb fajoknál sárgás, kékes vagy akár zöldes árnyalatú is lehet.

Előfordul, hogy a farkaspók menekülés közben elveszíti a kokont, ha azonban sikerül megtalálnia, csáprágói közé kapja, majd újra visszarögzíti az utóteste alá. A peték kikelése után a gondos farkaspók anyák a kicsiket sem hagyják őrizetlenül, hanem első vedlésükig testükön cipelik őket.

Ha egy ilyen, utódait cipelő anyát sikerül megzavarnunk, akkor lehetünk tanúi a sokakat sokkoló képnek: a fiatal pókok szanaszét szaladnak anyjuk testéről, igyekezvén elkerülni az hasonló színű pók fenyegetést, ám a veszély megszűntével, kibocsátott fonalaik mentén lassan visszatérnek anyjuk hátára.

A nyolc szem farkaspókfélékre jellemző elhelyezkedése jól megfigyelhető e pokoli cselőpókról Geolycosa vultuosa készült portrén. Forrás: Ujvári Zsolt Tétényi-fennsík, A nőstény farkaspókok utótestükön cipelik magukkal utódaikat. A képen látható réti farkaspók Hogna radiata csaknem száz apróságot szállít.

Forrás: Ujvári Zsolt Gyömrő, A hazai farkaspók fajok alapvetően kétféle vadászstratégiát folytathatnak. Az egyik típus állandóan vándorol, aktívan keresve a prédát, amit nagy szemei segítségével kiválóan képes detektálni.

Óriás pókok a lakásban, avagy „magyar madárpókok” – legenda és valóság

Ilyen gyors lábú vadászok az igen termetes, augusztusra mm-es testméretet is elérő, világosbarna színű réti farkaspókok Hogna radiata. Életmódjukból fakadóan az ivarérett, nőstények után kutató hímek, de a vadászó, vagy humán papillomavírus és p16, illetve utódaikat cipelő nőstények is gyakran tévedhetnek be nyár végén a rétekről, kertjeinkből otthonainkba.

A termetesre növő réti farkaspókok Hogna radiata habitusukat tekintve, mintázatuk mellett legegyszerűbben barnás alapszínük alapján különíthetők el az alapvetően szürkés színű cselőpókoktól. Réti farkaspók Hasonló színű pók radiata nőstény portréja. Forrás: Ujvári Zsolt Fülöpháza, Ez annyit jelent, hogy az állatok életük jelentős részét a maguk ásta üregekben töltik.

Éppen ezért gyakran észrevétlenek maradnak árokpartjainkon, kertjeinkben, jelenlétükről csupán üregeik peremszövedékei árulkodnak.

Kellemetlen tüneteket okoz a nálunk alig ismert pók csípése

Az üreglakó farkaspókok közé tartoznak hazánk legnagyobb méretű pókjai, a cselőpókok. Tárnáik függőlegesen futnak lefelé a talajba, akár cm mélyek is hasonló színű pók, szájuk mérete pedig rendkívül változatos, egyes tárnák átmérője vetekedhet a mezei pockok üregeiével.

Ha az ember, rejtett életmódja ellenére, mégis megpillantja a délelőtti ahol Brjanszkban eltávolítják a papillómákat a lyuk szájánál napozó, nagy testű farkaspókokat, rendszerint aggódni kezd, hogy fűben szaladgáló gyermekei, háziállatai esetleg érintkezhetnek ezekkel a lényekkel.

Ám az üreglakó farkaspókok meglepően érzékenyek, a lépteink keltette rezgések hatására villámgyorsan hátrálnak vissza az üreg mélyére, és bizony egy darabig nem is térnek vissza a felszínre. Ezt az érzékenységet használják ki zsákmányszerzéskor is. Az arra járó rovarok keltette rezgések hatására a pók előront a tárna sötétjéből, s a másodperc törtrésze hasonló színű pók nagy méretű csáprágóival megbénítja a prédát, majd magával vonszolja a mélybe.

Akik kíváncsiak, milyen pók él az udvar szegletében készített tárnában, egy fűszálat a lyukba vezetve, s azt óvatosan fel-le mozgatva — egy rovar mozgását imitálva — kis türelemmel elő is csalhatják vendégüket, bár ilyenkor nem árt az óvatosság.

A cselőpókok csak ritkán, illetve rövid időre hagyják el tárnáikat. Az első meleg, tavaszi napokon az alacsony füvű gyepeken az áttelelt példányok lebontják tárnáik néhány centiméter vastag talajdugóját, megnyitják üregeiket, elkészítik az árulkodó peremszövedéket, majd táplálkozni kezdenek.

Májusra a széles bejáratok egy részén sűrű szövedék jelenik meg: az előző évben megtermékenyített nőstények bezárkóznak és felkészülnek a peterakásra. Az üreg bejáratát csak az utódok kikelése előtt nem sokkal nyitják fel, erre pedig május végén, június elején kerül sor.

Ilyenkor néha meg lehet pillantani az anyák utóteste alá rögzített hatalmas fehér gömböt, majd nemsokára a frissen kelt apróságokat is.

Kellemetlen tüneteket okoz a nálunk alig ismert pók csípése

Az utódok két gondtalan hetet töltenek anyjuk üregében, rendszerint a nőstény utótestére kapaszkodva, majd megkezdik vándorútjukat. Az ifjú, szabadon vadászó cselőpókok apró termetük miatt nem keltenek feltűnést, s csak augusztus táján, vedléses korukra telepszenek le, ekkor készítik el első, szűk bejáratú tárnáikat.

Nagyobb aszály idején elhúzódnak, beszövik a tárna bejáratát, majd az enyhülés beköszöntével ismét megnyitják azt. Életük első évében nem érik el az ivarérett kort, hanem az októberi hasonló színű pók idő beköszöntével elvermelnek, tárnájukat kimélyítik, az üreg bejáratát pedig vastag talajdugóval zárják le.

Szongáriai cselőpók

A telet a fagyott talajban, hibernált állapotban vészelik át. Életüket egészen a következő év augusztusáig a tárna mélyén töltik, mind a hímek, mind a nőstények ekkorra válnak ivaréretté.

Az ivarérési vedlést követően kezdődik meg a hímek vándorlása, s ez az az időszak amikor járdáinkon, házfalainkon, sőt, lakásainkban is feltűnhetnek ezek a látványos, hatalmas állatok. Vándorlásukra augusztus végétől október elejéig lehet számítani, de egy-egy területen néhány nap alatt lezajlik a párkeresés és a párzás, a hímek pedig hasonló színű pók.

A megtermékenyített nőstények második telükre készülve ismét elvermelnek, majd jövő tavasszal bevégzik legfontosabb feladatukat: életet adnak utódaiknak. Habár a cselőpókok a fentiek tanúságai alapján csak augusztus és október között hagyják el üregeiket, és akkor is csupán a hímek, mindössze néhány napra, mégis előfordul, hogy szaporodási időszakon kívül is találkozunk nagy méretű kóborló példányokkal, akár nőstényekkel is.

Rózsa festés csíkos arcfestékkel